TÖRTÉNET

Honnan és hogyan jött az ötlet, amelybol kialakult ez a meghatározó téli sport, és a hozzá kapcsolódó komoly felszerelést gyártó iparágazat? A furcsa történet Amerikában kezdodött, ahol a 60-as évek elején már javában tombolt a gördeszka- és szörforület, amely kitermelte rajongóinak fanatikus táborát. De hát mit csinálhattak ezek a szegény fanatikusok a hideg telek idején? Voltak akik unatkoztak, voltak akik gördeszkáztak, és néhányan a fejüket is használták a jéghideg utcákon. Valamikor a 60-as évek közepén Michigan államban Muskegon városában egy lelkes szörf-rajongó, és emellett egy lelkes apuka is (Sherman Poppen) játékot fabrikált a kis Shermannek otthon a garázsban. két sílécet összecsavarozva, egy kötés és lábrögzítés nélküli fantasztikus találmányt hozott létre. Történetünk foszereplojének akkor kezdett csiholódni az isteni szikra, amikor fia állhatatosan átlósan állva egyensúlyozott a deszkán. A hasonlóság szembeötlo volt. Sherman a sílécek helyett szélesebb vízisíket kapcsolt össze, így született meg a snurfer. Idovel még több vízisít vásárolt, és kifejlesztette saját találmányát, amit természetesen bejegyeztetett, és megadta a gyártási jogot egy bowling golyókat gyártó cégnek. 1966-67 telén az elso snurferekbol 100,000 db-nál is többet adtak el. Ebben az idoben (1968-ban) a snowboard legendás alakja Jake Burton Carpenter, éppen 14 évesen, lelkesen szorongatja azt a furcsa szerkezetet, amivel részt is vesz az évi Snurfer Bajnokságon (Michigan). Jake megszállott síelo és szörfös. Érezte a snurfer hiányosságait, és szerencsére nem átallotta fejleszteni a saját szája íze szerint. Megtörtént a nagy áttörés, a deszkára állítható "hurkokat" (papucsokat) készített, amiben a láb szorosan rögzült a deszkához. Innenol kezdve vált lehetové az igazi lesiklás a pályákon, és nyílt lehetoség az igazi ugrásokra is. Ambiciózus barátunk megalapította 1977-ben, Vermontban a saját cégét. Itt kezdték el gyártani, a régmúlt fából készült és laminált, de már flexibilis lapjait. A cég máig tartó aktív fejleszto munkája következtében a kezdeti nehézségek után, közel 20 év elteltével az egyik legmeghatározóbb gyártó a piacon. Amerika nagy ország, rengetegen próbálkoztak abban az idoben, de a szerencse kevés emberhez volt kegyes. Dimitrije Milovich mero véletlenségbol maga is szörfözött. 1969-70 között, a szörfdeszkák készítésének alapján poliészterbol gyártott deszkákat a havas lejtokre. A "V" alakú alj és a swalowtail (a deszka végének speciális kiképzése, szuz hóban ma is használják) újítás is az o vitathatatlan érdeme. A Winter sticknek keresztelt üvegszövetbol laminált, speciális felületu deszka, az akkori viszonyok között az egyik legfejlettebbnek volt mondható. A dolognak csak egy szépséghibája volt, az elképeszto ára. Egy Winter stick 245 dollárba került, amit akkoriban senki sem tudott megengedni magának, így a gyár és a tulajdonosa 1984-ben teljes csodbe ment. Ekkor lett vége a W. S. karrierjének. A régmúlttól mostanáig is jól meno márka atyja Tom Sims egykori gördeszka világbajnok volt. A legjobban ismert snowsurf úttöro. 1969-tol Chuck Borfoottal szörföket és gördeszkákat terveztek a vásárlók legnagyobb megelégedésére. A 70-es évek közepére fejlesztette ki saját snowboardját, ami nagyon hasonlított a Winter stickhez. A laminált üvegszövetet továbbfejlesztette és elkezdett kísérletezni a famagos technikával, ami olyan jól sikerült, hogy a mai napig ezt a technológiát használják (Woodcore). 1981-ben saját fejlesztése és már acél éllel (kantni) rendelkezo deszkájával megnyerte a Coloradóban rendezett elso snowboard bajnokság szlalom számát. Az utóbbi 10 év azaz a 90-es évek alatt az események felgyorsultak. Felfigyelt a snowboard-ra a média és dolni kezdett a pénz, jöttek a komolyabbnál komolyabb versenyek és a hatalmas szponzorok. A kezdeti lelkesedéssel felépített szövetséget (ISF) egyre jobb versenyzoi gárda és színvonalas versenyek fémjelezték. De hát ahol a pénz van....... Igen a Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) lassú de hatalmas gépezete az elso lekicsinylo és fintorgó reakciója után észbe kapott és megmozgatott hegyet-völgyet. Óriás szponzorokat hozott be (Milka, Grundig, Nokia, Honda) átcsábította a másik szövetség top versenyzoit és kialakította a saját gárdáját is. Elkezdett lobbizni minden fórumon, és végül is sikerült a nagy álom Nekik!! A snowboardot felvették a legutóbbi Téli Olimpia(Nagano) hivatalos versenyszámai közé!!!! A régi (ISF) és új (FIS) szövetség között végsokig feszült a húr, de az Olimpiai tagság és a hatalmi eroviszonyok eldöntötték a vitát. A nagy hal lassan elfogyasztja a kis halacskát. Szomorú. Persze az átlag ember a harcból semmit nem érez, hacsak annyit nem hogy az úgynevezett sípályákon évrol-évre egyre több deszkás csúszkál lefelé. Ami most már odáig fajult, hogy nagyon sok helyen a sízo érzi magát kisebbségben. Hogy mi lesz a folytatás?? Válasz nincs, csak sejthetjük a jövot. Rengeteg elégedetten mosolygó arc a lift záráskor és a parkolóban kocsinak támaszkodva kajánul ott figyel a hótól csepego varázslatos deszka.